Téli zöldtrágya vetés – miért olyan fontos? Szüret után még van idő a vetésre…

A helyesen végzett téli zöldítés a talajéletet növeli, humuszt épít, csökkenti az erózióveszélyt és csökkenti a nitrát mélyebb rétegekbe mosódását., Anne Meyer, az Ecovin szakembere azt javasolja, még a tél előtt vessük el a zöldtrágyanövényeket..

A korai szüret mellett marad elég idő az ideális körülmények között végzett vetéshez. A rengeteg pozitív hatása ellenére a gyakorlatban nem terjedt el ez a módszer. Különösen a nitrogén esetében- melyet mindig kritikával illetnek – mutatkoznak meg az előnyei: amennyiben nem tartjuk a talajban, akkor a talajvízbe kerülve kárt okozhat. A zöldtrágyanövények ezt meggátolják, a hüvelyesek például a gyökérgümőikben szimbiózisban élő baktériumokkal a légköri nitrogén megkötésére is képesek. A zöldtrágyanövények takarásuk révén  gátolják a párolgási vízveszteséget.. Ugyanígy csökkentik az eróziót és ezáltal a humuszvesztést. A humusz egy valódi CO2-raktár. Ezt a tulajdonságát a teljes mezőgazdasági szektornak ki kellene használni, ha klímavédelemről van szó. Egy összetett, célzott és hosszútávon tartott zöldítési gyakorlat növeli a tartós humusztartalmat, mely a szén, a víz és a tápanyagok raktározásának alapja. Hosszútávon a műtrágya szükségletet csökkenti. Abban a talajban, mely több, mint 2 hétig „nyitva” van, a humusz és az általa kötött talajélet elkezd leépülni.

A mirkoorganizmusoknak óriási szerepük van a növénytáplálásban. Mobilizálják a talajkészleteket és nekik köszönhető, hogy a tápanyag felvehetővé válik a növények számára. A talajlakók és az egyszikűek gazdagon elágazó másodlagos gyökérrendszere  együttesen elősegítik a talaj morzsás szerekezetének kialakulását. A talaj párolágását csökkentik és a vízfelvételét segítik. Közben a nagy intenzitású  esőzések következményeit is mérséklik. A klímaváltozás hatására pedig ezekre a hirtelen jött, nagy mennyiségű esőkre fel kell készülnünk.

A zöldítési stratégiát a termőhelyhez és a vízgazdálkodáshoz kell illeszteni. Fontos, hogy fajgazdag és gyorsan csírázó legyen a magkeverék, hogy mihamarabb fedje a nyitott talajt. Hosszan tartó alternatíva lehet a téli zöldítésre, ha a vetett sorokat rendszeresen váltogatják. Itt a magkeverékek fűféléket is tartalmaznak és ezt a keveréket minden 2. sorban két évig hagyják növekedni. A többi sorban tavasszal kitárcsázzák, majd nyár végén újra vetik a magkeveréketAz ökológiai szőlőtermesztésben évtizedek óta alkalmazzák a téli zöldítést a szőlőültetvényekben. Minden termőhelynek megvannak a helyi sajátosságai mind a csapadék, mind a talaj és a kitettség terén. Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni a stratégia kialakításánál.

Minden szőlész össze tudja állítani maga és ültetvénye számára a legideálisabb keveréket. Ügyelni kell a fajgazdagságra. A következő fajok javasoltak a téli zöldkeverékbe:

• áttelelő pillangósok (bükköny és borsófélék)
• áttelelő keresztesvirágúak (repce, répafélék)
• őszi gabonafélék (őszi árpa, rozs, búza)
• télálló, gyorsan csírázó növények (facélia, hajdina)

Fontos a magok származása, csakis fémzárolt vetőmagot választhatunk!

Az ökológiai szőlőtermesztés eredményei igazolják, hogy a szakszerűen elvégezett talajmunka garantálja a szőlő számára a virágzástól az érésig a kellő nitrogén-ellátást. A zöld takaró megszüntetésénél nagyon fontos, hogy megfelelő időben és időjárási körülmények között végezzük.. A kora tavaszi „feltörés” tápanyagokat szabadít fel a talajban. Ezt fontos tudnunk! Az általa keletkező biomassza pedig segíti a humuszképződést.

A zöld növénytakarót hengerezhetjük is, , különösen, ha fagyveszély áll fenn és a fiatal növényeket kiemeli a fagy a talajból.. Épp a csapadékszegény területeken fontos a sorok aljában a takarónövény növekedésének visszaszorítása.  Az ökológiai ültetvényekben nem használnak gyomirtószert, helyette mechanikai soraljművelést alkalmaznak. A megmaradt növényi maradványok tárolják a nitrogént.

Figyelembe kell venni a talajtípust, az ültetvény kitettségét, az időjárást, a technikai feltételeket.

Egy hosszútávú stratégia a zöldtakarást illetően aktív, élő talajt eredményez, mely nagy mennyiségű vizet képes tárolni és védi a talajt az eróziótól. Ha figyelembe vesszük a helyi sajátosságokat és a saját lehetőségeinket, célunkat, és ez alapján kidolgozzuk a saját stratégiánkat, akkor a talajunk minőségét javítjuk.

Das Deutsche Weinmagazin, 10.10.2020., 26-27.old.

„Winterbegrünung – warum sie so wichtig ist”

Fordította: Dr. Mikóczy Nárcisz